Baler - Balearic
A Balert Spanyolorszgban, a Majorca szigeten teremtettk meg. Elsõsorban lovagl pninak hasznljk; llva 14 marok magas. A legritkbb lfajtk kztt tartjk szmon, a Baler szigeti l vagy pni õsi eredetrõl keveset tudunk. Mert a fajta hivatalosan jelentktelen, gy nagyon nehz informcit tallni a ltezsrõl, amely hinyosan ismert. |
Pr beszmol egy finom, gynyrû pnirl szl, amelynek õsi jellemvonsa az egyenes srny s a vkony lbak. Msok a Balert jellegzetesen csenevsznek titulljk.
Summerhays Enciklopdija szerint a Baler rgen megklnbztetõ fajta volt, melybõl a legtbb a gazdag Palma krnykn volt megtallhat; ms fajtktl eltrõen vkony vgtagokkal, szabad, elegns szlltssal, a rvid, vastag, velt nyak, s a klnleges fej rmai orral.
Summerhays krnyezetben a Baler taln lealacsonyodott a tbbi lfajttl, ugyanis ezt mutatja pr - az õsi grgorszgi - rme s vza.
A pnikat kicsi farmokon mezõgazdasgi munkra s a fldmûvesek lszerszmban szlltsra hasznljk. Õk ltalban pej vagy mogyorsznûek, nhnyan szrkk. Valsznû, hogy ez a fajta egy apr lncszem a grgorszgi Skyros fajta kialakulsban is.
A fajta populcijnak llapota: RITKA


|