�sztorsz�gi Nat�v - Estonian Native

Az Estonian Nativ egy csek�ly sz�m� fajta amelyik "visszatartott a karakterisztikus von�sokban" a t�bbi �szaki lovakt�l �s nem emelkedik ki a v�rvonala a keresztez�sben m�s fajt�kkal. Fontos szerepe van az Obva/Ob (m�ra m�r kihalt fajta) �s a Vyatka fajta kialakul�s�ban. A fajt�t szint�n haszn�lt�k Hackney-vel a Tori-val �s Ardennivel, �gy kialakult az Estonian Draft (�sztorsz�gi ig�sl�).

Az Estonian el�sz�r �tj�rt Oroszorsz�gon kereszt�l Novgorod-ba m�r a 14-15. sz�zadban j� munkab�r�ssal �s magas alkalmazkod�si k�pess�ggel. A mez�gazdas�g fejl�d�s�vel ig�ny volt a munkalovakra, egyidej�leg hazai fajtatiszta lovakra, keresztezve nagy fajt�kkal. Megb�zhat� inform�ci�kb�l tudjuk, hogy jav�tott a fajt�n �s az Estonian keletkez�se a Tori eredet�re vezethet� vissza 1856-ra.

A m�nnek szerepe volt a fajtatiszta Nat�v lovakn�l �s keresztezt�k �ket k�nny� fogatl�val �s h�tas fajt�kkal. A legjobb f�lv�r kanc�t k�s�bb a Tori fejl�d�s�re haszn�lt�k. Az els� tisztav�r� teny�szt�s j� eredm�nyt hozott; a fajtatiszta m�n Vansikasa, kiv�l� lett k�l�n�sen az erej�ben �s h�z�k�pess�ge nagy volt. Sok d�jat nyert a pr�bat�teleken Paris, Riga �s Moscow-ban a ki�ll�t�sokon a nat�v lovak csoportj�ban.

Mindamellett a mez�gazdas�gban tov�bbra is intenz�ven megfelelet, az �th�l�zat �s a sz�ll�t�sn�l jelentettek seg�ts�get, az Estonian az �j fajt�k kialak�t�s�ban "elveszett", �s nem sok�ig haszn�lt�k a sz�razf�ld�n sem. Csak a Saaremaa, Hiiumaa �s Muhu szigeteken maradt fenn a fajta. A teljes m�n 1 000 darab. A modern Estonian nem nagy; a fej ar�nyos, a homlok sz�les �s n�ha kiss� durva; a nyak r�vid vagy k�zepes hossz� �s h�sos; a mar alacsony �s sz�les; az �gy�k izmos; a far �tlagosan hossz� �s norm�l lejt�s�; a sz�gy sz�les �s m�ly; a l�bak r�videk, szab�lyosak, kiv�l� szil�rds�g�ak �s tiszt�k. A pat�k rendk�v�l szil�rdak. Ig�nytelen, rendk�v�l sz�v�s �s eg�szen j� mozg�s�. A takarm�nyfelhaszn�l�s j�. Szolg�latk�sz jellem�. �ltal�nos m�reteik: m�nek - a marmagass�g 142 cm, testhosszuk 147 cm, sz�gym�rete 178 cm, sz�rk�rm�rete 19,5 cm; kanc�k - 141 cm, 149 cm, 182 cm �s 19 cm. A sz�n�k t�lnyom�r�szt s�rga, pej, vil�gospej, deres �s sz�rke.

A belteny�szt�s �ltal�nosan elterjedt, a m�reteik korl�tozottak. Az �tlagos belteny�szt�si koefficiens 3.12%. Tulajdonk�ppen a belteny�szt�st leszor�tott�k a munkateljes�t�sre, felm�rik. A fajt�k bajnoki m�neknek a USSR Exhibition of Economic Achievements-nek a verseny�n Askar-ban, 1984-ben a belteny�szt�si koefficiens 18% volt.

Az Estonian hossz� �let�; Tenki kanca 1946-ban sz�letett, 1983-ban halt meg a Sorve farmon, a Kingisepp r�gi�ban.

Munkateljes�tm�nye az Estonian Native-nek magas, 2000 m-en s�t�lva k�pes volt elh�zni 150 kg-ot 17 perc 26 m�sodperc alatt; 2000 m-en �getve 50 kg-ot pedig 6 perc 25 m�sodperc alatt h�zott el; h�s�pess�ge pedig 9t volt 208 m-en.

A helyi Estonian lovakat k�nny� mez�gazdas�gi munk�kban haszn�lj�k, ugyanakkor gyerekek is lovagolj�k �s a turizmusnak is hasznot hoz. J�l mutatja a teny�szt�s jelent�s�g�t a p�nikn�l �s t�bbf�le keresztez�sn�l.