Karth�siai - Carthusian - Cartujano - Certosino

A karth�siai Spanyolorsz�gb�l sz�rmazik. �gy is ismerik, hogy Karth�siai-Andal�ziai (Karthusian-Andalusian), illetve, mint Carthujano. Lovagl�sra haszn�lj�k, m�rete: 15.2 h.h. (15 hand 2 inches) (Kb. 1 m�ter 60 centim�ter). A Karth�siai nem k�l�n�l el, mint fajta, az Andal�ziait�l, hanem annak egyik �g�t k�pviseli, �s �gy tartj�k, hogy annak is a legtiszt�bban fennmaradt t�pusa. Egyike Spanyolorsz�g legrangosabb spanyol l�fajt�inak, �s neki van az egyik legr�gebbi m�nesk�nyve a vil�gon. A Zamora testv�rek, akiknek ilyen fajt�j� kanc�ik voltak, eladtak egy id�s lovat, El Soldadot, akit k�t kanc�val nemzettettek. Az ut�d egy fi�csik� �s egy kancacsik� lett; a fi�t Esclavonak nevezt�k, � lett az �sapa �llata a Karth�siai fajt�nak. Esclavo s�t�tsz�rke sz�n� volt, �s t�k�letes l�nak tekintett�k. Sz�mos kit�n� ut�dot nemzett, amelyeket Jerez teny�szt�i v�s�roltak meg. Esclavo t�bb kanc�t is nemzett, amiket 1736-ban Don Pedro Picado vett meg, aki n�h�ny remek p�ld�nyt a karth�siai szerzeteseknek adott, hogy egy ad�ss�got kiegyenl�tsen. Don Pedro Picado t�bbi j�sz�ga Antonio Abad Romero-hoz ker�lt, �s v�g�l az Andal�ziai fajt�ba lett beolvasztva. A kolostorbeli Esclavo �llom�ny egy egyedi csoportba lett olvasztva, amit hamarosan Zamoranosnak neveztek el. Esclavo, az apam�n farka alatt bib�rcs�kok voltak, �s ez a jellemvon�st az ut�dai is �r�k�lt�k. Esclavo, az apam�n farka alatt bib�rcs�kok voltak, �s ez a jellemvon�st az ut�dai is �r�k�lt�k. Egyes teny�szt�k �gy �rezt�k, hogy a bib�rcs�kok n�lk�l egy l� nem tartozhat az Esclavo v�rvonalhoz. A Karth�siai egy m�sik jellemvon�sa, a "szarvak" jelenl�te: val�j�ban el�ls� p�pocsk�k, amik val�sz�n�leg �zsiai �s�kt�l sz�rmazhat. A szarvakat k�l�nb�z�k�ppen jellemzhetik: csontszer� r�teg a hal�nt�kon vagy kicsi szarvacsk�k a f�l mellett vagy m�g�tt. A farok alatti bib�rcs�kokt�l elt�r�en a szarvak nem az Esclavot�l val� sz�rmaz�s bizony�t�kai. Az �vsz�zadok folyam�n a karth�siai szerzetesek vigy�ztak a v�rvonalra, �s m�g a kir�nyi paranccsal is szembesz�lltak, hogy a Neapolitan �s k�z�p-eur�pai v�rvonallal kapcsolatba ker�lj�n.Don Pedro �s Juan Jose Zapata sz�mtalan Karth�siai kanc�t tudtak maguk�nak. 1854-ben Don Vinvent Romero y Garcia, egy f�ldbirtokos Jerezben, annyi p�ld�nyt v�s�rolt a kit�n� l�fajt�b�l, amennyit csak tudott. 92 �vig �lt, �s teny�szt�si tud�sa miatt, jelent�sen jav�totta a lovak jellemz�it, m�s t�pus felhaszn�l�sa n�lk�l. A karth�siai szerzeteseknek, a Zapata csal�dnak �s n�h�ny m�sik teny�szt�nek, akik nem keresztezt�k a fajt�t m�s t�pusokkal, k�sz�nhet�en egy tiszta Andal�ziai v�rvonal maradt fent.

Manaps�g a Karth�siai lovakat �llami tulajdon� teny�szist�ll�kban nevelik Cordoba, Jerez de la Frontera �s Badajoz k�rny�k�n. A legjellemz�bb sz�ne a sz�rke, k�t apam�n hat�s�nak k�sz�nhet�en a 20. sz�zad elej�r�l. Egyes egyedei gesztenyebarn�k vagy feket�k. Majdnem minden mai Karth�siai l� Esclavo lesz�rmazottja.

A Karth�siai feje k�nnyed �s eleg�ns, egy cseppnyit dombor� arc�llel, sz�led homlokkal, kicsi f�lekkel, �s nagy, �lettel teli szemekkel. A nyaka ar�nyos �s �velt, a mellkasa sz�les �s m�ly, a v�lla lejt�s, a h�ta r�vid �s sz�les, a fara lejt�s, a l�bai izmosak, sz�les, sima a bok�ja.

A fajta majdnem minden p�ld�ny�nak j� a fel�p�t�se.

Elterjed�si �llapota: ritka

Az andal�ziai p�sztorok �s parasztok gyakran haszn�lj�k �ket k�nny� terhek vontat�s�ra is.

Jellemz� tulajdonos�ga: A feje kicsi �s k�nny�, profilja k�nnyed�n kiemelkedik, homloka sz�les, szemei nagyok �s kifejez�ek, f�lei r�videk �s mozg�konyak, az orra kecses, az ajkak kicsik �s v�konyak. Nyaka ar�nyos, izmos �s �velt, marja nem emelkedik ki jelent�sen, h�tvonala egyenes �s r�vid, fara izmos, farka magasan csatlakozik. Mellkasa sz�les, v�gtagjai v�konyak, a l�bak k�zepes hossz�s�g�ak, bok�i r�videk, t�rd iz�lete sz�les, pat�i el�g kicsik, de er�sek, tart�s k�rm�kkel.

Marmagass�guk: 150 - 157 cm
Sz�nek: A sz�rke minden v�ltozata
Hasznos�t�s: H�tasl� �s k�nny� h�mos